Festmény székelyföldi nevezetesség székelykeresztúri kastély

A kastély
története

1466-ban hallunk először a Fiatfalván birtokos főrendű Geréb családról, amelynek a 15. század óta itt állt az udvarháza, a ma is álló kastély helyén. Erről az épületről nem maradt írott adat, feltételezés, hogy 1588-ban Geréb György által sor került az udvarház javíttatására, vagy más gazdasági épület építtetésére. 1625-ben Geréb András, Bethlen Gábor testőrkapitánya a leomlott udvarházat kőből, vár alakjában újraépíttette.
1466
1628
1628-ban, Geréb András halála után, utódot nem hagyva maga után, a kincstárra szálltak a birtokok, melyeket Bethlen Gábor fejedelem ifjabb Székely Mózesnek, Udvarhelyszék királybírájának és jegyesének, Lónai Juditnak adományozott.
1635
I. Rákóczi György 1635-ben brenhidai Huszár Mátyásnak, étekfogójának, Marosszék főkirálybírájának adta a Fiatfalván levő egész kastélyt a hozzátartozó birtokokkal, mely Székely Mózes birtokában volt, de hűtlensége miatt a fejedelemre szállott. Huszár Mátyás 1652-ben elhunyt, s két leánya közül Huszár Borbála, első férje után Torma Görgyné örökölte a fiatfalvi kastélyt. Huszár Borbála és második férje, Hídvégi Nemes János 1676 februárjában a fiatfalvi kastélyban tartották lakodalmukat.
1718
1718 tavaszán, amikor Hermányi Dienes József Fiatfalván járt, a kastélyt nagyon romladozott állapotban találta. Megemlíti a közelmúltban befejezett felújítási munkálatokat is, amit a kastély udvari templomának stukkós boltívén található Nemes Domokos nevének felirata is bizonyít, amely ma is látható (ND 1714).
Kastélyszálló mennyezet
1800
Nemes Domokos családjáról semmit sem tudunk, a kastélyt testvérének, Nemes Mátyásnak negyedik gyermeke, Nemes Klára örökölte, illetve kivásárolta a Torma rokonoktól. Nemes Klára 1800-ban bekövetkező halála után mindene egyetlen lányára, Wesselényi Farkasné Bethlen Juliannára szállt. 1804-ben Julianna is meghalt, ezután három lánya és második férje, Haller Antal pereskedést indítottak az örökségért. A birtokmegosztás eredményeképpen a fiatfalvi jószágot Wesselényi Orsolya, Mikó István felesége kapta.
1805
1805-ben leltár készült a kastély és a hozzátartozó birtokok számbavétele során, amely Bethlen Julianna halála utáni helyzetet rögzíti. A kastély elhagyatott, kiüresített állapotban volt, a grófné szinte minden ingóságát elszállították Fiatfalváról, nagyrészt eladták.
1855
Mikó István és Wesselényi Orsolya lánya, Mikó Róza a Mikók másik ágából származó Mikó Miklós felesége lett. Az épület mai formáját  1817 körül nyerte el, amikor Mikó Miklós azt barokk stílusban újjáépítette. 1855-ben eladták Zakariás Antal bányavállalkozónak. A kastély kétszázhúsz év után először került idegen kézre, amikor már a család kilencedik generációja birtokolta ugyan, de már nem lakta.
Ugron János portréUgron család
1866
Zakariás Antal halála után Ábránfalvi Ugron János, Udvarhelyszék királybírája és lozsádi b. Györffy Ágnes 1866-ban vásárolták meg a kastélyt 40 000 forintért. Ugron János 1882-ben bekövetkező halála után fia, Ábránfalvi Ugron Zoltán örökli a birtokot, aki 1892-ben a Fővárosi Országgyűlés képviselője lesz. Folyóiratokból tudunk meg többet a kastély tulajdonosainak életéről, illetve a gazdaságról: a ménesről, ami 20 kancából és 45 csikóból áll, illetve szeszfőzdéről, amelynek többségi tulajdonosa Ugron Zoltán. A Székely Nemzet 1896-ban beszámol Ugron Zoltán és Nagy Margit esküvőjéről, amit Mikó Árpád házában tartottak meg, feltehetően azért, mert a Fiatfalvi kastélyban munkálatok zajlottak. Szintén a gazdaság állapotát dícséri, hogy Fodor József, a fiatfalvi kastély kertésze aranyérmet nyer a Fiatfalván termesztett zöldségekért.
1928
1928-ban meghal Ugron Zoltán, a mintagazdaságot utódai viszik tovább, öt gyermeke: Anna, János, István, Mária és Pál, és valamennyi fiút neves magyarországi mezőgazdasági akadémiákon képezték ki.
Kastély és erdélyi kultúraKastély udvaraHargita megyei Ugron kastély udvara és épületfrontUgron kastély mezőgazdasági munkák
Kastélyszálló udvara és lovas szekérHargita megyei Ugron kastély udvaraHargita megyei Ugron kastély udvara
1949
1949-ben – az épületet államosították és az állami gazdaság irodái működtek a kastély épületében.

Érdekesség: Az Ugron-kastély ma is őrzi a a Conscriptio Possessionariae Fiatfalvaensis 1805 leírt épület formáját. Végigjárva termeit, jó néhány részlet, építészeti jellegzetesség még mindig felfedezhető a régiből, ugyanúgy ahogyan azt a Conscriptio Possessionariae Fiatfalvaensis 1805 ismertette, bizonyítva, hogy teljes egészében az 1817-es újjáépítés sem változtatta meg a hajdani kastélyt.
Kastélyszálló mennyezet
Kastélyszálló mennyezet
A fiatfalvi Ugron kastély lakói a nemesség átlagos életét élték, annak megfelelően gazdálkodtak és építkeztek. Egyszerűség és munkás élet uralkodott a kastélyban. Fölösleges és haszontalan költségek nem voltak jellemzőek az itt lakók életére. Az udvarban fellelhető gazdasági épületek, kertek inkább a munkára és önellátásra való berendezkedést sejtetik.
Ugron család címere

A mi történetünk…

A kastély épületet a kommunista időszak alatt a helyi termelőszövetkezet használta, majd 1990-től lakatlan volt. A termelőszövetkezet a használata során lelakta, mégis a legjelentősebb károk a rendszerváltás után keletkeztek, amíg a román állam és az eredeti tulajdonosok visszaigénylése körüli pereskedés zajlott. A kastély tulajdonjogát visszaszerző eredeti tulajdonosoknak az állagromlás, pusztulás megállítására nem volt anyagi lehetőségük, ezért határozták el 2005-ben, hogy megpróbálják azt családon belül értékesíteni. A Budapesten élő Ugron Éva, mint az Ugron család egyik leszármazottja is ekkor értesült a kastély sorsáról. Ezután döntöttek férjével, Maróty Miklóssal a kastély megvásárlása, megmentése mellett. Az ő finanszírozásukkal sikerült a kastély további romlását megállítani 2010-ben a teljes tetőszerkezet felújításával, újracserepezésével, majd a hasznosításhoz szükséges fejlesztésekhez további, külső források bevonására lett szükség.
1990
Kastélyszálló rehabilitáció és felujítás
2019-ben a kastély tulajdonosai elhatározták, hogy felújítják és új funkciókkal látják el a tulajdonukban lévő Fiatfalvi Ugron kastélyt, amely eddigi állapotában nem volt látogatható és semmilyen turisztikai funkció ellátására nem volt alkalmas. A projekt kereteiben újra közművesítették és méltó módon felújították a kastélyépületet, amely szálláshelyként és rendezvényközpontként üzemel. A 3 évig tartó felújítás során kiemelten figyeltek az igényes modern elvárásoknak megfelelő tervezésre és kivitelezésre. A korabeli elemeket igyekeztek különböző építészeti megoldásokkal szabadon hagyni, megmutatni a látogatóknak, amellyel izgalmas enteriőr született. Teljesen megújultak a báltermek, saját fürdőszobás szállodai szobák kerültek kialakításra. Nagy hozzáadott értéke a keresztboltozatos történelmi pince és a restaurált saját kápolna.

Ennek a 2021-2024 közt zajló rekonstrukciónak eredményeképp vált a jelenlegi állapotában látható kastély, a reneszánsz kert és az angol park, a nagyközönség számára elérhetőnek.

Hivatkozás: Ibolya, Sándor-Zsigmond, A FIATFALVI KASTÉLY ÉS LAKÓINAK ÉLETMÓDJA EGY 1805-ÖS CONSCRIPTIO ALAPJÁN, Acta Siculica 2009, 605–622
2019
Ugron család napjainkban

Az Ugron Kastély élménye innen kezdődik!

2024
Gyere és légy részese az Ugron Kastély varázsának!

Csoportos kastélylátogatás előzetes időpontegyeztetéssel
Részletek
Teljes kastély bérlése

Teljes Kastély bérlése

Az újonnan rekonstruált kastély teljes egészében kibérelhető, számtalan program lehetőséggel, történelmi múltjával 3-5 napos tartózkodásra, ideális 20-34 fő részére.

Részletek
Történelmi szállás és kényelmes szobák

Szobák

Kényelmes szobáink különböző méretben és stílusban állnak vendégeink rendelkezésére, melyek mindegyike történelmi hangulattal és modern kényelemmel rendelkezik.

Részletek
Kastélyszálló és rendezvényhelyszín

Rendezvény helyszínek

Legyen szó esküvőről, céges rendezvényről vagy csapatépítő programról, kastélyunkban garantáltan megtalálod az ideális helyszínt.

Részletek